A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kunszentmárton. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kunszentmárton. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. szeptember 10., kedd

Kunszentmárton: Tóth-kereszt (1851)

Fotó: Kósa Károly, 2013.08.03.
A Felső temetőben álló kőkereszt felirata:
AZ ISTEN DITSŐSÉGIRE FELÁLLÍTATTA EZEN KERESZTET TÓTH JÁNOS
AJTATOS BUZGÓSÁGBUL 1851-DIK ÉVBEN NOVEMBER 3-IK NAPJÁN
Fotó: Kósa Károly, 2013.08.03.
Fotó: Kósa Károly, 2013.08.03.
Fotó: Kósa Károly, 2013.08.03.
Fotó: Kósa Károly, 2013.08.03.
Fotó: Kósa Károly, 2013.08.03.

Fénykép Józsa László Megszentelt kövek című könyvéből.
A Tóth János-féle kőkereszt a felső temetőben
1851-ben, a déli irányban tovább kiterjeszett felső temetőben Tóth János állíttatott egy hatalmas, még mindig teljesen ép kőkeresztet, saját anyagából kifaragott Krisztus-testtel s a kereszt tövében lévő koponyával. A rendkívül szép szobrászmunka kivitelezője ismeretlen.
A talapzat felirata:
AZ
ISTEN DITSŐSÉGIRE
FELÁLLÍTATTA EZEN
KERESZTET
TÓTH JÁNOS
AJTATOS BUZGÓSÁGBUL
1851-DIK ÉVBEN NOVEMBER 3-IK NAPJÁN
„Az 1851. évben Tóth János Tanácsnok a felső Temetőben általa felállíttatott kőkeresztre fundatióban lefizetett 100 Vfrt-ot.” (SzML Keresztszámadások 1839/40 - 1871. 50.) Ugyanez a tanácsjegyzőkönyvben, 1851. július 5-én: „Tóth János tanácsnok a felső temetőben egy kőkeresztet szándékozván állítani, fenntartási alapul 40 Pfrt-ot ajánl.
Határozat: Keresztényi méltánylattal fogadva, a Plébános úrnak bejelenteni és a 40 Pfrt a keresztalap pénztárba helyeztetni rendeltetik.” (SzML Kunszentmártoni Tanácsjegyzőkönyv XXII. 292.)
A kereszt mögötti kőemlékkel jelölt sírban nyugszik az alapító, aki 1852-ben halt meg. A földbe süppedt sírkő feliratából már csak ennyi olvasható (1974-ben):
E SÍR FEDI
TÓTH JÁNOS
HAMVAIT
ÉLT 55 ÉVET 1852...
Ugyancsak e kereszt közelében temették el az 1858-ban elhunyt Valeszkai Trangos József apátplébánost is.
A keresztalapító Tóth János özvegye: Benke Julianna tovább jótékonykodott. 1852-ben „az elhunyt hívek tiszteletére” kis harangocskát adományozott a felső temető részére, s annak fenntartására kötelezvényben 50 Vfrt alapítványt tett.
Özv. Tóth Jánosné Benke Julianna 100 forintot hagyományozott arra a Mária-képre is, amely a templom lecke-oldalán, a szentély és hajó összeszögellésénél látható. (Dósa József kéziratos jegyzetei: Kunszentmárton története II. 23.)
Forrás: Józsa László: Megszentelt kövek

2011. december 30., péntek

Kunszentmárton: Balga-kereszt Csongrád megye határánál (1883/1985)

Fotó: Kósa Károly, 2011.10.03.
Fotó: Kósa Károly, 2011.10.03.
Fotó: Kósa Károly, 2011.10.03.
Fotó: Kósa Károly, 2011.10.03.
Balga-kereszt
Balga Andrásné egykori földje szélén (innen ered a neve), Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megye határánál található.
Az 1883. évi számadás szerint (az 514. sz. utalványra hivatkozva) Kiss József és társai a szentesi határon lévő keresztre alapul befizetek 20 forintot.
Ezt a tényt támasztja alá Hegyfoky Kabos segédlelkésznek az egri érsekhez intézett, 1883. július 14-én kelt beadványa:
„...Kiss József helybeli egyházfi, a város határa szélén, a szentesi országút mellett, Balga András helybeli lakos tanyai birtokán öntött vasból való Krisztus-alakkal ellátott fakeresztet állított.
Miután nevezett egyházfi a Kereszt fenntartására 20 forintnyi alapítványt a városi tanács folyó évi január 21-én 44. szám alatti végzése folytán a helybeli alapítványi pénztárba befizetett, a telek tulajdonosa engedélyével a Kereszt helyét nevezett célra telekkönyvileg betáblázta: - ezennel bátorkodom távollevő plébánosom (Tóth Sándor) megbízása folytán Excellentiádhoz az iránt folyamodni, miszerint a felállított Keresztet fölszentelhessem.
Az alapítványi szabályszerű jelentést hazatérő plébánosom kiállítandja..." (Hegyfoky Kabos levele. EFL. Kunszentmárton egyházi iratai. 1273/1883.)
Kiss Eszter az 1900-as évek elején arról tájékoztatta ifj. Dósa József ny. sályi plébánost, hogy a keresztet Kiss István és neje Kájer Rozál hagyományából az örökösök: Kiss István tiszttartó, Kiss József harangozó, Kiss Eszter, Krisztina és Klára testvérek állíttatták, s mindjárt fenntartási alapot is létesítettek (lásd fent!).
Az alapítványt az örökösök később már hiába keresték, a szükséges javítást Kiss József harangozó mégis elvégeztette, mely alkalommal a javítással megbízott Hegedűs József - tévedésre okot szolgáltatva - a saját nevét véste be a kereszt szárába. Balga Andrásné később az emlékmű részére új kerítést csináltatott.
Nagy Ferenc esperes-plébános a Balga-keresztet 1985-ben Kiss Zoltán, P. Nagy Mátyás és Pugner Márton egyházközségi képviselőtestületi tagok közreműködésével teljesen felújíttatta, új korpuszt helyezve rá.
A fakeresztet az azóta elhunyt Kovács József bognármester készítette.
Forrás: Józsa László: Megszentelt kövek