Jászberényi feszületek - 1879

Keresztek Jászberényben
(Egri Egyházmegyei Közlöny, 11. évf., 1879. p. 125-127.)

1.
A piacz alsó végén magas rakott kőtalapzaton álló közönségesen Pálinkás keresztjének neveztetik. A kereszten függő Megváltó jobbján és balján Mária, és M. Salome, s a keresztet átölelő M. Magdolna szobraival vannak. A kereszt töve alatt, sz. Rozália fekvő szobra látható. E kereszten a következő felirat olvasható : „In honorem Salvatoris Jesu in cruce pendentis, ex pio voto Nobilis ac Generosae Dominae Judithae Bálint, viduae Domini Joannis Boleman exaltata est, anno 1752. die 26-a Junii. Renovata. 1825.'' — Keresztjáró napok alatt 3-ik nap ide vezettetik a körmenet; előbbi években az úrnapi 3-ik oltár is e helyütt volt felállítva a csizmadia czéh által. Hátánál egy harangláb áll csengettyűvel, mely a hajnali, déli és esteli „Ave Máriá"-ra serkenti a híveket; de az erre lakók halottjainak is meghúzatik. E kereszt táján állott sz. Lőrincz kápolnája, mely 1786. évben széthányatott. — Itt megjegyezzük még azt is, ami a plébániai naplóban mondatik, hogy t. i. e kereszttől balra eső házban, mely most a nép-bank tulajdona, s mely egykor kecskeméti, másképp hatvaninak is nevezett Scheckenbach József által épült, tartott volna II. Rákóczi Ferencz gyűlést. A keresztnek semmi alapítványa. A harangocska 1802. évben készült a hívek adományaiból; egy mázsát nyom, és nincs megáldva.

2.
A sz. kúti templom előtt a kút hátánál egy jókora dombon szintén áll egy kőkereszt, a keresztet átölelő M. Magdolna, Mária és János Evang. szobraival, és fa rácsozattal körülvéve. A kereszten ezen irat olvasható: „Az Isten dicsőségére nemes és vitézlő Sipos Pál, Jászberény városa érdemes tanácsosa állíttatá 1750. † Idővel nemes Sipos József, Erzsébet és Anna leányai felújíttaták 1795. esztendőben. † Kiknek maradéki 1830. esztendőben, szeptember hóban befejeztették." Most is jó karban van. E kereszt fenntartása Sípos Pál örököseit terheli, amint ezt 1750. év január 10-én kiállított kötvénye mutatja (Visit. Can. Anni 1013).

3.
A nagy templom északi oldalától mintegy 38 ölnyi távolságra, szemközt, a 2-ik tizedet a 3-tól elválasztó utczával, áll a juhászok fa léczezettel ellátott kőkeresztje jobbról és balról a két Mária szobrával, rajta ezen fölirattal : „Az Isten dicsőségére állították a jászberényi juhászok, 1816." Most is gondozzák. 60 frtot váltó czédulában fizettek le a templom ládájába alapítványul 1816. év, július 25-kén. (Eredeti nyugta a plébániai levéltárban).

4.
A juhászok keresztjéhez hasonló kereszt áll, a barátok templománál is, a szentélytől kelet felé néhány lépésnyire, arczczal a város felé fordítva, rajta e fölirat: „C. F. D. I. V. anno 1776. Renovata. 1838." Ezt „Völgyi" keresztjének nevezik; és 1853. évben jászberényi lakos Völgyi István, elődei iránti kegyeletből, kik e keresztet emelék, 40 pengő forintnyi alapítványt tett annak fenntartására.

5.
A jákóhalmára vezető út mellett, most fehértóinak nevezett temetőben egy régi kereszt áll, 1661. év van a törzsére vésve. E keresztről a plébániai levéltárban azt, olvashatni, hogy 1712. évben, a hívek adományaiból keletkezett, és alapítványa nincs. De a figyelmes szemlélő azonnal észreveszi, hogy a törzs és kereszt két különböző időszakban készült, és azért ha megengedjük is, hogy felső része, a feszület 1712. évben készült, azt azonban, hogy alsó része, a törzs sokkal régibb, határozottan vitatjuk, és hogy tulajdonképpen nem is e helyen állott eredetileg, hanem másunnan, talán a templom előtti volt régi temetőből hozatott át ide, amint ezt az áttevés világos nyomai (a kicsorbult részeknek tégla darabokkal való kitoldása) szembetűnőleg értésünkre adják, de még az 1661. évszám is.

6.
A gyöngyös-kapui, most réginek nevezni szokott temetőben két kereszt áll. A város felőli fő bejárásnál álló, kőből van készítve ezen felirattal: „Nagy István és Nagy József, junius 13. 1789." — 1805. év, július 11-ikén kiállított kötvény erejénél fogva, a 7-ik tizedbeli Nagy István kötelezi magát és javainak örököseit is e kereszt fenntartására. A másik kereszt fából van, rajta eme vésett szavak: „Nemzetes Katona István úr építtette 1831." E keresztről az a megjegyzendő, hogy eredetileg ama temető számára készült, mely az 1831. évi cholera alkalmával, a Kolcs hídján túl, a most Bathó Endre birtokában levő kert mellett jelöltetett volt ki, az e járványban elhaltak temetkezési helyéül. El is temettettek ide vagy négyen; de mivel vízen túl és távolabb esett, azonnal meg is szűnt; a többi cholerában elhaltak, a gyöngyöskapui temetőbe takaríttattak el, hol az első tized felől egy új oldalkapu nyittatott, és ama kereszt is ide plántáltatott át, az újonnan nyitott kapu közelébe, hol máig is áll.

7.
1859. év tavaszán létesülvén a fönnebb leírt új temető, 1860. évben a Solymoson készült szép kőkereszt is belé állíttatott és föl is szenteltetett. E kereszt a templom pénzén készült.

8.
A szolnoki temetőnek nevezett sírkertben 1784. év számmal jegyzett kőkereszt áll, melyről ezen kötvény olvasható a plébániai levéltárban: Én alább írott adom tudtára mindeneknek, a kiknek illik, hogy J.-Berény városában, a szolnoki út mellett a pázsiton egy kőkeresztet feszülettel együtt akarok felállítani, — — — melynek gondviselésére mind magamat, mind utánam maradandó magzataimat kötelezem. Jászberény 1780. év deczember 2-kán. Missei Albert saját kezem keresztvonása sat. E kereszt tehát már 1780. évben terveztetett, de mint a felirat mutatja, csak 1784. évben jött létre, akkor még szabad helyen, pázsiton állott, és csak midőn 1794. évben a szolnokúti temető keletkezett, került a mai helyre.

9.
A kovács utcza végén, kimenet balról szintén áll egy régi kőkereszt, mint felirata mondja: Csináltatta K. P. 1790. azaz: Kalocsai Szabó Pál, ki 1805. évi július 20-kán kelt kötvénye erejénél fogva magát és utódait kötelezte, mindenkori jókarban tartására. A mellette álló szép terebélyes szilfa még nálánál is régibb. Az ugyanott látható haranglábat és csengettyűt a kovács utczaiak csináltatták, mely 1868-ik év július 26-kán megszenteltetve adatott át a használatnak. A csengettyűt az egri érsek benedicálta.

A nagy kaszárnya előtti téren in loco nundinarum, balról, kifelé menve a réhely (révhely) hídjának, hasonlóképpen látható egy barnult kőkereszt. A rajta olvasható iratból tudjuk, hogy az 1793-ik évben állíttatott fel Kovács József által, ki alapítványul 100 Rforintot tett a templom pénztárába, amint ezt az 1795. évi május 2-kán kelt ellennyugta erősíti, E keresztet 1872. év tavaszán, tek. Nyitray József őrnagy saját költségén megújíttatá, és az ő, úgy Török János képviselőjelölt közbejárása folytán, némely helybeli hívek adakozása mellett, gróf Apponyi György által egy harangocska szereztetett hozzá, mely 1872. év július 20-kán helybeli születésű, ftdő Szele Gábor egri kanonok úr által benedicáltatott.

11.
Az árokszállási út mellett, balra a városból kimenve, s mint az alapító levél mondja: a mezőségben áll egy kőkereszt, melyet 1794. évben Hekly János, berényi lakos emeltetett az Isten nagyobb dicsőségére és az arra utazók lelki épülésére, s egyszersmind az 1805. év július 17-kén kelt kötlevél szerint 100 Rforintot tett le a templom pénztárába, hogy annak kamataiból ama kereszt jókarban tartassék, vagy ha a szükség úgy hozná magával újonnan felállíttassék.

12.
A külső malmon túl emelkedő cserőhalmi dombon egy kőkereszt áll, a Megváltó képével és három mellék kőszoborral. Kállay András huszár kapitány állíttatta fel 1760-ik évben. Unokája Kállay László újíttatta 1798-dik évben és ugyan ő 1805-ik év július 18-kán kelt levelében kötelezi magát és örököseit is fenntartására.

13.
Találtatik egy kőkereszt a Mihálytelek felé vezető út mellett is, az úgynevezett sz. Pál halmán, mely azonban a mostani útnak háttal van fordítva, hanem az 1853. évi tagosítás előtt előtte vonult el a Mihálytelekre vezető út. E keresztet 1808. évben szeptember 28-kán Ozorovszky Antal, 100 forintnyi alapítvány mellett állíttatta fel. Benedicálva van.

14.
A „neszűri", vagy másképp aranyhegyi szőlőben, 1825. esztendőben, a hívek adományaiból létesült egy fakereszt, bádog feszülettel, mely június 5-kén Stipula József plébános által fel is szenteltetett, 30 frt alapítványa van váltó pénzben.
Itt megjegyezzük, hogy 1826. évben létesült a neszüri szőlőben manapig is látható harangocska, a hívek adományaiból. Készült Budán, sz. Donát tiszteletére, 59 % font súlyú, nincs benedikálva.

15.
1831. évben, az úgynevezett „hányás hídjánál" Járomi János és Baranyi János, helybeli lakosok, szintén emeltek egy fakeresztet, írásban kötelezvén magokat, hogy azt conserválni fogják. Megáldatott e kereszt ugyanazon év június 12-kén, délután, a nagytemplomból körmenetileg vezettetvén ki oda és vissza a hívek. — Már előbb, 1803. évben állíttatott oda egy fakereszt Járomi János által.

16.
Ugyanazon Alavander Mihály, ki a sz. Háromság szobrát állíttatta fel, 1832. évben ismét egy kőkeresztet is csináltatott a szolnoki út mellett saját földjén, mely szeptember 14-kén benedikáltatott számtalanok jelenlétében. Az alapító saját és örökösei nevében kötelezte magát valamint a sz. Háromság szobra, úgy ezen keresztnek is fönntartására.

17.
1835. évben Szőke Mátyás, tanácsbeli saját neszűri szőlejének végében egy kőkeresztet állíttatott, mely 1836. év, május 1-én benedicáltatott. Alapítványul szolgál ama szőlő 12 sora, mely az örökösök által csak e teherrel vehető át.

18.
1871. év, július 23-kán berényi lakos Gúgi József egy fakeresztet állíttatott a neszűri kis hegyen, mely július 23-kán vecsernye után benedicáltatott, alapnak 20 frt o. é. tevén le a helybeli népbankba.

19.
1868. évben csináltatott helybeli polgár Sz. Kóvay Imre egy kőkeresztet a pesti útban, mely május 3-kán fölszenteltetett. Alapítványul 50 frtot o. é. tett le, mely Szalóki Józsefnél van elhelyezve.

20.
1870. év, június 4-iki tanácsülés jegyzőkönyve szerint, Sápi András és neje Ozoróczky Anna helybeli lakosoknak megengedtetik, hogy az úgynevezett „belsőhegyi szőlőben" saját birtokukon egy kőkeresztet állíthatnak, miután annak alapítványaul egy 913 □ ölnyi telektestet kijelöltek volt, mint közös tulajdont. A kereszt még azon évi május 23-kán szenteltetett fel.

21.
A sz. Imrei halmon álló kőkereszt a város által állíttatott fel 1810. esztendőben. Benedikálva van.

22.
1794. évben, a czeglédi vagy szelei útban Kohári Ferencz állított volt egy kőkeresztet; de mivel ez, az 1853. évi tagosítás alkalmával kiesett az útból és a szántóföldek közé esett, Dudás Ferencz, helybeli birtokos és egyik Koháry leány (Erzsébet) férje, 1863. évben e keresztet saját költségén a maga földjére és ismét a szele-czeglédi út mellé tétette át, mely azon évi május 14-én fel is szenteltetett. Van alapítványa, mely Kohári Mártha, Juhász Istvánnénál van elhelyezve. Kohári Ferencz 1805. évi július 21-kén állított ki erre nézve egy kötvényt, melyben saját és gyermekei nevében kötelezi magát a kereszt fenntartására.

23.
A volt hajti csárdánál is találtatik egy fakereszt; de hogy ki által és mikor emeltetett? nem tudatik.

24.
A „necsői" földön szinten áll egy kőkereszt, melyet 1860. évben Piffkó László és neje Jankovics Klára emeltek, s mely azon év őszén fel is szenteltetett. Alapítványa nincs.

25.
Végül még egy kereszt van a belső szőlőkben, a felállítóról nevezett Csikó keresztje. E kereszt a vasút vonalába esvén, 1872. év tavaszán előbbi helyéről az alapító földjének nyugati végére helyeztetett át.