2011. augusztus 30., kedd

2011. augusztus 27., szombat

Martfű: Kövér-kereszt (1924/1995)

Fotó: Kósa Károly, 2011.08.24.
Felirata:
MEGMENEKÜLÉSÜK ÉS BÚS IMRE KOCSIS HALÁLÁNAK EMLÉKÉRE ÁLLÍTATTA KÖVÉR JÁNOS 1924 BEN / AZ EGYHÁZKÖZSÉG ÚJRA ÁLLITOTTA ÉS SZENTELTE 1995 NAGYPÉNTEKÉN
Fotó: Kósa Károly, 2011.08.24.
Fotó: Kósa Károly, 2011.08.24.

Nogáll László: Tiszapartján a martfűi keresztnél (Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Újság, 1924. aug. 10.):
[...] 1924. jan. 9-én egy sűrűn havazó estén "befújta az utat a hó" és megtörtént "a sötétbe ugrás", a nagy zuhanás. Habár erős kéz irányította is a lovakat, a kocsis [Bús Imre] feje szétloccsant - mint széttört gyémánt - a Tisza jegén. [...]
Igen, megtörtént a nagy zuhanás, s az ifjú földesúr és bájos fiatal neje megtörten pihent lovaival a Tisza jegén. [...]
Hűség, becsületesség, kötelességtudás - ami ritkaság manapság -  jellegezték Bús Imrét, ki itt lett áldozata a rakoncátlan Tiszának. [...]
Kövér János földesúr és neje ideállíttatták e keresztet, ez emlékjelet, hogy a szörnyű katasztrófa és szerencsés megmenekülés szimbóluma legyen. [...]
Miként a pokol örvénye felett emelkedik a kereszt; a tilalomfa az örvény szélén azt mondja: "erre ne menj!" Így emelkedik ki hasonló hivatással és célzattal e rakoncátlan folyó partján e kereszt. Csak hadd álljon itt e kereszt! Hóvihar, sötétség, áradás idején legyen az utasok figyelmeztetője s oltalmazója! [...]

Jászkun Krónika, III/88. 1995. ápr. 14.:
Visszaállítják a Kövér-keresztet Martfűn, a helységjelző tábla mellett, ahol a főútvonal legjobban megközelíti a Tiszát, állt régen egy fakereszt, az úgynevezett Kövér-kereszt. A feszületet Kövér János tiszaföldvári földbirtokos állíttatta 1924. január 8-án szerencsétlenül járt kocsisa, Bús Imre emlékére. A kereszt a 80-as évek közepéig állt és emlékeztetett a balesetre. Az idő vasfoga azonban megette, kidőlt, s lassan elenyészett. A római katolikus egyházközség Tamási József plébános atya irányításával újraállíttatta a keresztet, melyet ma délután 3 órakor szentelnek fel.

Bajnai Beke István: Útmenti keresztek Battonyán (www.plebaniabattonya.hu):
A battonyai egyház Historia Domusa őriz egy tragikus és egyben érdekes eseményt, amely ugyan nem itt történt, de egy szállal kapcsolódik a településhez. Spilka Antal battonyai járási főszolgabíró volt a XX. század elején (1908-ban a király Hódmezővásárhely szabad királyi város főispánjává nevezte ki). Rokonságban állt a neves battonyai Hervay családdal is. Leánya, Spilka Margit gyergyószentmiklósi Kövér János földbirtokos felesége volt, akinek martfűi birtokán éltek. 1924-ben, egy havas januári napon lakodalomban voltak, lovas szánnal indultak haza a Tisza partján. A kocsis nem vette észre, hogy a folyópart egy szakasza, ahol az út haladt leszakadt, a lovak belementek a szakadékba és a szán, utasaival a mélybe zuhant. A kocsis szörnyethalt, de a fiatal pár kisebb törésekkel, zúzódásokkal megúszta a balesetet. Felépülésük után a tragédia helyszínén egy ma is látható keresztet állítottak meghalt kocsisuk emlékére, ugyanakkor hálából is, megmenekülésükért.

Tiszakürt-Tüzesszőlő: fakereszt

Fotó: Kósa Károly, 2009.07.30.

Felirat nélküli fakereszt fém korpusszal és "védőtetővel" egy elhagyott tanya mellett a Tüzesszőlőben. Helyi hagyomány szerint az egykor a közelben álló "missziósház"-ban tevékenykedő Berecz Erzsébet hitoktatóhoz köthető. (Berecz Skolasztika néven a Szent Benedek Leányai rend alapítójaként ismert.)

Fotó: Kósa Károly, 2009.07.30.

2011. augusztus 12., péntek

Jászárokszállás: "Sárga kereszt" (1858)

Fotó: Kósa Károly, 2011.04.19.
Fotó: Kósa Károly, 2011.04.19.
Fotó: Kósa Károly, 2011.04.19.
Sárga kereszt (1858)
A színe után, a másik kettőtől való megkülönböztetés végett hívják így egyesek. Van, aki aprószentek keresztjének nevezi a körülötte levő gyermek-sírok után, de a legtöbb ember csak saját halottja sírját gondozza, meg sem nézi, „neve nincs", egyszerűen csak „kereszt". A vastag festékréteg teljesen elfedte az amúgy is elöregedett kereszt betűit. A bőven teleírt keresztről csak ez olvasható:
ÁLLÍTATTA
KOVÁCS APOLLÓNIA
1858
KRISZTUS
A talapzat egyszerű, hullámos nyakrésze az, ami mutatóssá teszi. A kereszt és keresztág porlik. Sorsa a lassú elmállás.
Forrás: Nagy Lajosné: Útmenti és temetői keresztek

2011. augusztus 7., vasárnap

Kuncsorba: kő feszület a temetőben (1913)

Fotó: Kósa Károly, 2006.10.09.
Felirata:
ISTEN DICSŐSÉGÉRE EMELTETTÉK A KUNCSORBAI RÓM. KATH. HÍVEK KÖZADAKOZÁSBÓL. 1913.

Fotó: Kósa Károly, 2006.10.09.
Fotó: Kósa Károly, 2006.10.09.
Fotó: Kósa Károly, 2006.10.09.

2011. augusztus 6., szombat

Szolnok-Tenyősziget: Libor-Tugyi kereszt (1926/2006)

Fotó: Kósa Károly, 2010.08.24.
Eredeti felirata:
DICSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS A KERESZTÉNY HÍVEK LELKI ÜDVÖSSÉGÉRE ÁLLíTATTA LIBOR JÓZSEF ÉS NEJE ZSIGMOND ERZSÉBET 1926.

Újabb felirata:
ELŐDEINK EMLÉKÉRE, CSALÁDAINK JELENÉNEK, UTÓDAINK JÖVŐJÉRE HELYREÁLLÍTTATTA TUGYI ISTVÁN ÉS FELESÉGE GYULAI ERZSÉBET 2006.

Fotó: Kósa Károly, 2010.08.24.
Fotó: Kósa Károly, 2010.08.24.
Fotó: Kósa Károly, 2010.08.24.